ERDŐGAZDÁLKODÁS

A Gemenc Zrt. által vagyonkezelt állami tulajdonú területek három megyében (Bács-Kiskun, Baranya, Tolna), három erdőgazdasági tájegységbe tartoznak. A vagyonkezelt terület 37 ezer hektár, melyből az erdő 33 ezer hektár.

 

Közép- és Alsó-Duna ártér

A Közép- és Alsó-Duna ártér ligeterdőkkel borított területe hazánk legszebb természeti tájai közé tartozik. Különleges természeti adottságai miatt a Sió torkolatától délre mintegy 30 kilométer hosszúságban, és 5-10 kilométer szélességben húzódó terület legismertebb része Gemenc. A tájon meleg-mérsékelten száraz erdősztyepp klíma a jellemző, az évi középhőmérséklet 10,8 C°, az éves átlagos csapadékösszeg 580 mm. A vízfelületek közvetlen környezetében mikroklimatikus változatosság is kialakul. A táj talajának túlnyomó része vályog illetve homok. A Duna meszes öntésén réti és öntéstalajok különböző típusai találhatóak, elsősorban időszakos és állandó vízhatású körülmények között. A folyótól távolodva, a kissé magasabban fekvő, szárazabb területeken megjelennek a humuszos homok, illetve a csernozjom talajok is. Az erdőállományt nemes nyarasok, hazai nyarasok, kőrisek, fekete diósok és kocsányos tölgyesek alkotják.

 

Duna-Tisza közi hátság

A Duna-Tisza közi hátság hazánk egyik legnagyobb területű erdészeti tája, melyet az Ős-Duna nagy, homokos hordalékkúpja alkot. A tájegység délnyugati részén található erdők kezelését végzi a Gemenc Zrt., Baja, Sükösd, Hajós, Rém, Borota, Dusnok, Érsekcsanád, Érsekhalma, Csávoly, Bátmonostor, Vaskút, Csátalja, Nagybaracska települések határában. A terület meghatározóan homokhátság, mely felszíni vizekben szegény, a vízfolyások túlnyomó része időszakos jellegű. Napjainkra a területen a természetszerű vegetációs egységek rendkívül megfogytak, részben az átfogó vízrendezések következtében. Az erdők között túlnyomó a kultúrállományok (akácosok, fenyvesek) részaránya. A tél nem túl hideg, a nyár meleg a területen. Az átlagos évi csapadékösszeg 520 mm, az átlagos éves középhőmérséklet 10,6 C°.

 

Tolnai-hegyhát, Szekszárdi-dombvidék

A Tolnai-hegyhát délkeleti részén és a Szekszárdi-dombvidék teljes egészében a társaság végzi az állami tulajdonú erdőterületeken az erdőgazdasági tevékenységet, a terület meghatározó növénytársulásai a cseres-tölgyesek, délen mészkedvelő erdők találhatóak. A táj természetföldrajzának meghatározója a Tolnai-hegyhát, mely dombvidéket mély eróziós völgyek tagolnak, valamint a szigetszerűen kiemelkedő, aprólékosan tagolt Szekszárdi-dombvidék. A táj klímája mérsékelten meleg, mérsékelten száraz. Az évi középhőmérséklet 10,5 C°. Az évi csapadékösszeg 610 mm körüli. A táj lösz alapkőzetű termőhelyein jellemzően vályogos szövetű, jórészt barna erdőtalajok alakultak ki. A völgyekben – ahol a talajvíz a felszín közelében van – réti, illetve öntéstalajokkal is találkozhatunk.

 

Erdőművelés

Az erdőfelújítási kötelezettség alá vont terület 2 600-3 200 hektár között ingadozik a fakitermelési és a befejezett erdőfelújítási teljesítmények függvényében. A belépő éves erdőfelújítási kötelezettség (az éves fakitermelések területe) 500-550 hektár, a befejezett erdősítések éves területe 500-600 hektár között mozog. Az erdősítési sikeresség 80% körüli, amely figyelembe véve a homoki aszály-veszélyeztetettséget, valamint az ártéren az elmúlt években tapasztalható gyakori magas vízállásokat, árvizeket, kimagaslóan jó eredménynek mondható.

Természetes felújítást végzünk azokon a területeken, amelyek megfelelő termőhelyi adottságokkal rendelkeznek és az adott fafaj erdőművelési tulajdonságai is lehetővé teszik. Jellemzően az ártéri területeken fehér és szürke nyár állományokban, illetve a homoki területek akácos állományaiban természetes úton gyökérsarjról történik a felújítás. Kedvező feltételek esetén a kocsányos tölgyes állományokban a fokozatos felújító vágásokat követően az általában szórványosan jelentkező természetes makktermést mesterséges úton alávetéssel pótoljuk, így biztosítva az erdő felújulását. Természetes felújítások aránya 37%, a többi esetben mesterséges úton csemete ültetéssel és magvetéssel újítjuk fel az erdőt.

 

Fahasználat

Az erdészeti hatóságok által jóváhagyott 10 évre érvényes erdőtervekben kerülnek meghatározásra a 10 év alatt kitermelhető fatérfogatok fakitermelési módonként /fiatalkorú erdők erdőnevelési célú gyérítő-ritkító vágásai, idős, érett erdőkben végzett, az erdő felújítását megelőző véghasználatok…). A fakitermelési munkákat az erdészet szakembereinek irányításával szakképzett vállalkozók végzik.

Az évi kitermelt volumen az erdőben évente megnövő mennyiség mintegy 70-75%-a, 160-180 ezer m3.

Az előállított faválasztékok jelentős része tűzifa (mintegy 40-45 ezer m3), amit a térségbeli lakosság részére kerül értékesítésre. Az ipari felhasználású faanyagok túlnyomó többségét hazai faipari vállalatok-vállalkozások vásárolják (kemény, lágy lombos és fenyő rönk- kivágás-papírfa-farostfa). Akácerdeinkből szőlészeti alapanyagokat is értékesítünk.

Kisebb mennyiségben külföldi piacokon is jelen vagyunk.

A megtermelt faanyag egytizede saját fűrészüzemben kerül feldolgozásra, itt lágy lombos faanyagból készül rakodólap elem, egyéb fűrészáru.

Magas természetvédelmi értékű erdők

„Az erdei életközösségek nélkülözhetetlen fennmaradása, védőhatása és termékei (hozamai) biztosítása érdekében szükséges az erdő szakszerű kezelése és a károsító hatásoktól, a túlzott használattól és igénybevételtől való megóvása, az élettelen környezet, a mikroorganizmusok, a gomba-, növény- és állatvilág sokféleségének, az erdei életközösség dinamikus és természetes egységének megőrzése. Az erdő fenntartása, gyarapítása és védelme az egész társadalom érdeke, az erdő közérdekű szolgáltatásai minden embert megilletnek, ezért az erdővel csak a közérdekkel összhangban szabályozott módon lehet gazdálkodni.

/2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról, preambulum/

Védett természeti területen az erdőtörvény rendelkezéseit a természetvédelmi törvény eltéréseivel alkalmazza a Gemenc Zrt. az alábbiak szem előtt tartásával:

„… a természeti értékek és természeti területek a nemzeti vagyon sajátos és pótolhatatlan részei, fenntartásuk, kezelésük, állapotuk javítása, a jelen és jövő nemzedékek számára való megőrzése, a természeti erőforrásokkal történő takarékos és ésszerű gazdálkodás biztosítása, a természeti örökség és a biológiai sokféleség oltalma, valamint az ember és természet közötti harmonikus kapcsolat – nemzetközi kötelezettségvállalásainkkal összhangban történő – kialakítása, mint az emberiség fennmaradásának alapvető feltétele, a természet hatékony védelmének létrehozását igényli.”

/1996. évi LIII. törvény a természet védelméről, preambulum/

A Gemenc Zrt. az FSC szabvány 6. számú alapelve szerint törekszik rá, hogy az erdőgazdálkodás során megőrizze a biológiai sokféleséget, és a vele járó értékeket. Védi a vízbázisokat, a talajt, az egyedülálló, sérülékeny ökoszisztémákat és a tájat, így fenntartja az erdő ökológiai funkcióját és egységét.

A társaság négy hagyományos erdőgazdálkodási tevékenységet végző erdészete látja el a tartamosság feltételeinek megfelelően a feladatokat:

 

Erdőgazdálkodás a Bátaszéki Erdészetnél

Erdőgazdálkodás a Hajósi Erdészetnél

Erdőgazdálkodás a Pandúri Erdészetnél

Erdőgazdálkodás a Szekszárdi erdészetnél