ERDŐGAZDÁLKODÁS

A Gemenc Zrt. által vagyonkezelt állami tulajdonú területek három megyében (Bács-Kiskun, Baranya, Tolna), három erdőgazdasági tájegységbe tartoznak. A vagyonkezelt terület 37 ezer hektár, melyből az erdő 33 ezer hektár.

 

Közép- és Alsó-Duna ártér

A Közép- és Alsó-Duna ártér ligeterdőkkel borított területe hazánk legszebb természeti tájai közé tartozik. Különleges természeti adottságai miatt a Sió torkolatától délre mintegy 30 kilométer hosszúságban, és 5-10 kilométer szélességben húzódó terület legismertebb része Gemenc. A tájon meleg-mérsékelten száraz erdősztyepp klíma a jellemző, az évi középhőmérséklet 10,8 C°, az éves átlagos csapadékösszeg 580 mm. A vízfelületek közvetlen környezetében mikroklimatikus változatosság is kialakul. A táj talajának túlnyomó része vályog illetve homok. A Duna meszes öntésén réti és öntéstalajok különböző típusai találhatóak, elsősorban időszakos és állandó vízhatású körülmények között. A folyótól távolodva, a kissé magasabban fekvő, szárazabb területeken megjelennek a humuszos homok, illetve a csernozjom talajok is. Az erdőállományt nemes nyarasok, hazai nyarasok, kőrisek, fekete diósok és kocsányos tölgyesek alkotják.

 

Duna-Tisza közi hátság

A Duna-Tisza közi hátság hazánk egyik legnagyobb területű erdészeti tája, melyet az Ős-Duna nagy, homokos hordalékkúpja alkot. A tájegység délnyugati részén található erdők kezelését végzi a Gemenc Zrt., Baja, Sükösd, Hajós, Rém, Borota, Dusnok, Érsekcsanád, Érsekhalma, Csávoly, Bátmonostor, Vaskút, Csátalja, Nagybaracska települések határában. A terület meghatározóan homokhátság, mely felszíni vizekben szegény, a vízfolyások túlnyomó része időszakos jellegű. Napjainkra a területen a természetszerű vegetációs egységek rendkívül megfogytak, részben az átfogó vízrendezések következtében. Az erdők között túlnyomó a kultúrállományok (akácosok, fenyvesek) részaránya. A tél nem túl hideg, a nyár meleg a területen. Az átlagos évi csapadékösszeg 520 mm, az átlagos éves középhőmérséklet 10,6 C°.

 

Tolnai-hegyhát, Szekszárdi-dombvidék

A Tolnai-hegyhát délkeleti részén és a Szekszárdi-dombvidék teljes egészében a társaság végzi az állami tulajdonú erdőterületeken az erdőgazdasági tevékenységet, a terület meghatározó növénytársulásai a cseres-tölgyesek, délen mészkedvelő erdők találhatóak. A táj természetföldrajzának meghatározója a Tolnai-hegyhát, mely dombvidéket mély eróziós völgyek tagolnak, valamint a szigetszerűen kiemelkedő, aprólékosan tagolt Szekszárdi-dombvidék. A táj klímája mérsékelten meleg, mérsékelten száraz. Az évi középhőmérséklet 10,5 C°. Az évi csapadékösszeg 610 mm körüli. A táj lösz alapkőzetű termőhelyein jellemzően vályogos szövetű, jórészt barna erdőtalajok alakultak ki. A völgyekben – ahol a talajvíz a felszín közelében van – réti, illetve öntéstalajokkal is találkozhatunk.

 

Erdőművelés

Az erdőfelújítási kötelezettség alá vont terület 2 600-3 200 hektár között ingadozik a fakitermelési és a befejezett erdőfelújítási teljesítmények függvényében. A belépő éves erdőfelújítási kötelezettség (az éves fakitermelések területe) 500-550 hektár, a befejezett erdősítések éves területe 500-600 hektár között mozog. Az erdősítési sikeresség 80% körüli, amely figyelembe véve a homoki aszály-veszélyeztetettséget, valamint az ártéren az elmúlt években tapasztalható gyakori magas vízállásokat, árvizeket, kimagaslóan jó eredménynek mondható.

Természetes felújítást végzünk azokon a területeken, amelyek megfelelő termőhelyi adottságokkal rendelkeznek és az adott fafaj erdőművelési tulajdonságai is lehetővé teszik. Jellemzően az ártéri területeken fehér és szürke nyár állományokban, illetve a homoki területek akácos állományaiban természetes úton gyökérsarjról történik a felújítás. Kedvező feltételek esetén a kocsányos tölgyes állományokban a fokozatos felújító vágásokat követően az általában szórványosan jelentkező természetes makktermést mesterséges úton alávetéssel pótoljuk, így biztosítva az erdő felújulását. Természetes felújítások aránya 37%, a többi esetben mesterséges úton csemete ültetéssel és magvetéssel újítjuk fel az erdőt.

 

Fahasználat

Az erdészeti hatóságok által jóváhagyott 10 évre érvényes erdőtervekben kerülnek meghatározásra a 10 év alatt kitermelhető fatérfogatok fakitermelési módonként /fiatalkorú erdők erdőnevelési célú gyérítő-ritkító vágásai, idős, érett erdőkben végzett, az erdő felújítását megelőző véghasználatok…). A fakitermelési munkákat az erdészet szakembereinek irányításával szakképzett vállalkozók végzik.

Az évi kitermelt volumen az erdőben évente megnövő mennyiség mintegy 70-75%-a, 160-180 ezer m3.

Az előállított faválasztékok jelentős része tűzifa (mintegy 40-45 ezer m3), amit a térségbeli lakosság részére kerül értékesítésre. Az ipari felhasználású faanyagok túlnyomó többségét hazai faipari vállalatok-vállalkozások vásárolják (kemény, lágy lombos és fenyő rönk- kivágás-papírfa-farostfa). Akácerdeinkből szőlészeti alapanyagokat is értékesítünk.

Kisebb mennyiségben külföldi piacokon is jelen vagyunk.

A megtermelt faanyag egytizede saját fűrészüzemben kerül feldolgozásra, itt lágy lombos faanyagból készül rakodólap elem, egyéb fűrészáru.

A társaság négy hagyományos erdőgazdálkodási tevékenységet végző erdészete látja el a tartamosság feltételeinek megfelelően a feladatokat:

 

Erdőgazdálkodás a Bátaszéki Erdészetnél

Erdőgazdálkodás a Hajósi Erdészetnél

Erdőgazdálkodás a Pandúri Erdészetnél

Erdőgazdálkodás a Szekszárdi erdészetnél